Kezdőlap » Szórakoztató irodalom » Száz éjjel vártam
Sajnálni akartam magam, de a vörös énem nem hagyta. Utáltam. A vörös énem ki akart törni, úgyhogy pár nap önsajnálat után elmentem a fodrászhoz, hogy visszanyerjem az eredeti vörös hajszínemet és a régi, problematikus személyiségemet. Gyűlöltem Alexet, pardon: Sanyit, közben tudtam, hogy hálás lehetek neki, mert ha nem hagy el, benne maradtam volna valamiben, amibe csak belekényszerítettem magam.
A kis víkendházban dobozokból öltöztem, és még előttem állt, hogy a családomat is tájékoztassam: feladtam a bérelt lakást, és nem lesz itt sem esküvő, sem semmi.
Ja, és az iskolába visszajött az a tanárnő, akit évekig helyettesítettem. Szóval nyár végén megszűnik az állásom. Hát dióhéjban ennyi. És ez az egész egy palacsintasütéssel kezdődött.
Mondom, hogy a lakások legveszélyesebb helye a konyha."
Andi élete egy csapásra megváltozik, amikor befellegzik a párkapcsolatának, és megszűnik a főállása is. Azt tervezi, hogy egész nyáron egy gumimatracon, önsajnálatban lebeg majd a délegyházi tavon, de a tervét keresztülhúzzák. Andi szeme előtt fényképek kelnek különös életre, és a lány talál valamit egy dobozban, ami arra sarkallja, hogy megkeresse a volt élettársát. Közben nem sejti, hogy őt is keresik... Mi köze a lánynak a világ másik részén kitört forradalomhoz? Mi az igazi ok, amiért elhagyta a párja? Számos kérdésre kell választ találnia, és meg kell birkóznia indulataival is, mert a belőle áradó feszültségtől kiégnek a környezetében az izzók, és ha dühös, rövidzárlat keletkezik...
Mi a jó az érzelmi hullámvasutazásban? Leszállhatunk-e szabad akaratunkból erről a hullámvasútról? Fejős Éva 2000-ben írt, eddig kiadatlan regényének hősei ezekre a kérdésekre is választ keresnek. A Száz éjjel vártam rengeteg kalandot tartogat, emellett lelki és fizikai utazásra hívja az olvasókat, sok humorral, érzelemmel és izgalommal.