Az Oroszország Zengő Cédrusai sorozat második könyve a “Zengő Cédrusok” címet viseli és e könyvben Vlagyimír Megre elmeséli keserű élményeit, rendkívül nehéz tapasztalatait Moszkvába kerülését követően, ahová szinte egy fillér nélkül érkezett minután eldöntötte, hogy elvégezi az Anasztázia által rá bízott feladatot.
De leírja azokat a szinte csodával határos módon kimondottan az ő személyes megsegítésére érkező emberek lelkes támogatását, akik szívét Anasztáziával történet találkozása megérintette.
A könyv további történeteket mesél, amelyeket Anasztáziával és annak nagy- és dépapájával élt meg a tajbában még az első találkozás alkalmával.
Elmeséli továbbá azt is, hogy mik is voltaképpen a dolmenek, kik a kelták, a bárdok és azt is, mily megható módon keletkezett a könyvsorozat logója és hogyan próbáltak a “Sötét Erők” megszerezni a hatalmat Anasztázia műve fölött.
Minedemelett elröpít bennünket a képzelet szív-szőtte szárnyán egy boldogabb jövő képébe.
„ A legfontosabb dolog, ami megkülönbözteti az embert más teremtményektől, az az adottság mellyel képes gondolatai által megteremteni a jelent és a jövőt, képes gondolatban megalkotni olyan képeket és formákat, melyek azután megjelennek a fizikai síkon is. Így jövőnk attól függ, hogy a teremtésben résztvevő ember gondolatai mennyire fényesek, harmonikusak, gyorsak és mennyire tiszták a szándékai.”