Az első rész első fejezete az őskor képzőművészeti alkotásait mutatja be, visszatekint az ábrázoló művészet nehezen megragadható kezdeteinek korába, ismerteti az alkotások keletkezésének valószínűsíthető okait. Az ókor korai nagy kultúráinak kapcsán foglalkozik a közel- és a közép-keleti újkőkori és bronzkori nagy civilizációk kiformálódásával és általános ismertetőjegyeivel. Bemutatja az antik Európa társadalmainak kifejlődésére és azok művészetének alakulására hatást gyakorló ősi civilizációk fő fejlődési szakaszait, ismerteti az ókori nagy mezopotámiai népek – a sumérek, az akkádok, az asszírok, a babilóniaik és a perzsák – , továbbá az ókori Egyiptom, valamint a bronzkori égei nagy civilizációk – Kréta, Mükéné és Trója – építészetét, szobrászatát és festészetét. A klasszikus ókor fejezetében az égei civilizációk örökébe lépő antik Görögország, továbbá Etrúria, Róma és a Római birodalom művészetével foglalkozik, utalva az egyes kultúrák közti kapcsolatokra és átfedésekre. A középkor időszakát három részre – kora, érett és késő középkorra – tagolva tárgyalja. A kora középkor művészetének ismertetése során nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az olvasó a kor bonyolult történelmi eseményeivel összefüggésben követhesse nyomon az európai művészetet a későbbi évszázadok során meghatározó kereszténység és keresztény művészet fejlődését. Ennek érdekében a könyv korlátozott terjedelme miatti szűkös lehetőségeihez mérten részletesen ismerteti a népvándorláskor eseményeit, Európa államainak kialakulási folyamatát és az európaiság fogalmát (ezen a ponton megindokolva azt is, mi az oka annak, hogy az európai képzőművészetek tárgyalása kapcsán csaknem kizárólag Nyugat-Európa művészetéről esik szó), továbbá az egyháznak a koraközépkori Európa államai életében és művészetében betöltött szerepét és jelentőségét. Kitér a középkori Európa gazdasági-politikai-kulturális életének viszonyait befolyásoló középkori iszlám világra és annak művészetére is. Az ókeresztény művészetet, Bizánc művészetét és a kora középkori nyugat-európai keresztény művészetet a kereszténység első évezredének művészete keretében tárgyalja. A könyv első kötete a klasszikus középkor két nagy stíluskorszakának, a román és a gótikus stílusnak az ismertetésével zárul.