Szonatina /117/

Az 1910 és 1914 közötti időszak Bartók pályáján az intenzív népdalgyűjtő munka ideje volt. Érdeklődését ezekben az években elsősorban a román népzene kötötte le (1913-ban publikálta például a bihari gyűjtést, a máramarosi gyűjtemény zömét, 209 dallamot pedig 1913 márciusában, mindössze két hét alatt rögzítette). A román gyűjtőutak inspiráló hatása a zeneszerző 1915-ben komponált vokális népdalfeldolgozásaiban, illetve a román népzenei anyagon alapuló kisebb, közepes nehézségű zongorasorozatokban, a Román népi táncokban, a Kolindákban és a Szonatinában jelent meg először. A Szonatina három tételében (Dudások, Medvetánc és Finale) Bartók összesen öt eredeti román dallamot használt fel. A rendkívül népszerű műből 1931-ben zenekari átiratot is készített Erdélyi táncok címmel.

(Hungaroton HCD 31604)