| Bevezetés |
3 |
| I. TÉTELEK A MAGYAR ÉS A VILÁGIRODALOMBÓL |
|
| 1. témakör • Életművek a magyar irodalomból. Kötelező szerzők |
6 |
| A reformkor, illetve a romantika tartalmi és formai sajátosságai Vörösmarty Mihály ódáiban |
6 |
| Létkérdések és boldogságkeresés Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményében |
8 |
| Petőfi Sándor komikus eposza, A helység kalapácsa |
10 |
| Petőfi Sándor hitvesi költészete |
12 |
| Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete |
14 |
| Hasonlóságok és különbségek Arany János Toldi és Toldi estéje című művében |
16 |
| Arany János balladaköltészete |
18 |
| Arany János – Az Őszikék-korszak lírája |
20 |
| Romantika és realizmus, motívumok és emberi sorsok Jókai Mór Az arany ember című regényében |
22 |
| A mikszáthi novella jellegzetességei – A jó palócok |
24 |
| Látszat és valóság Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényében |
26 |
| Herczeg Ferenc történelmi regénye, Az élet kapuja |
28 |
| Életérzések, témák és szimbólumok sokszínűsége a pályakezdő Ady Endre verseiben |
30 |
| Ady Endre szerelmi lírája |
32 |
| Ady Endre háborúellenes költészete |
34 |
| A közösségi szerepvállalás kialakulása Babits Mihály lírájában |
36 |
| Babits Mihály kései költészete – Az elmúlással való szembenézés versei |
38 |
| A Jónás könyve mint Babits Mihály önértelmezése |
40 |
| A lírikus Kosztolányi Dezső – A szegény kisgyermek panaszai |
42 |
| A kiszolgáltatottság, a közömbösség, valamint a részvét és szánalom hiányának problémái Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében |
44 |
| A novellaíró Kosztolányi Dezső – Esti Kornél-történetek |
46 |
| József Attila gondolati költészetének logikai és stilisztikai sajátosságai |
48 |
| József Attila tájversei – jellegzetességek, motívumok |
50 |
| József Attila létösszegző versei |
52 |
| 2. témakör • Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból a 18. század végéig. Választható szerzők |
54 |
| Humanista értékszemlélet Janus Pannonius epigrammaköltészetében |
54 |
| Témák sokszínűsége Balassi Bálint költészetében |
56 |
| A barokk eposz jellegzetességei – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem |
58 |
| Műfaji sokszínűség Mikes Kelemen Törökországi levelek című művében |
60 |
| A stílus és a tartalom harmóniája Csokonai Vitéz Mihály verseiben |
62 |
| 3. témakör • Portrék, metszetek, látásmódok a 19–20. század magyar irodalmából. Válaszható szerzők |
64 |
| Az elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel költészetében |
64 |
| A múlt, a jelen és a jövő megjelenítése Kölcsey Ferenc verseiben |
66 |
| A magyar realista próza kiteljesedése Móricz Zsigmond novelláiban |
68 |
| Az emlékezés mint szervezőelv Krúdy Gyula Szindbád-novelláiban |
70 |
| Tóth Árpád impresszionista hangulatlírája |
72 |
| A humor nagymestere: Karinthy Frigyes |
74 |
| A világ kaotikussága Szabó Lőrinc bölcseleti verseiben |
76 |
| Az idill és a halál képei Radnóti Miklós lágerverseiben |
78 |
| Weöres Sándor Rongyszőnyeg-ciklusa |
80 |
| Erkölcsi kiállás Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versében |
82 |
| Pilinszky János lírájának jellegzetességei |
84 |
| Az értékőrzés mint költői magatartásforma Nagy László verseiben |
86 |
| Emigráns líra a második világháború után: Márai Sándor |
88 |
| Sajátos műfaj, sajátos tartalom – Örkény István: Egyperces novellák |
90 |
| Sajátos elbeszélői nézőpont és értelmezés Ottlik Géza Iskola a határon című regényében |
92 |
| A nevelődési regény újszerű felfogása Kertész Imre Sorstalanság című regényében |
95 |
| 4. témakör • Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai irodalomból |
98 |
| A hagyomány és az újítás Kányádi Sándor költészetében |
98 |
| Az életöröm és az elégikus hang kettősségének megjelenése Áprily Lajos költészetében |
100 |
| 5. témakör • Művek a kortárs magyar irodalomból |
|
| A költői kifejezésmódok változása az utóbbi évtizedek magyar irodalmában – |
102 |
| Varró Dániel költői világának sajátosságai |
102 |
| Tóth Krisztina: Pixel |
104 |
| A 20. század végének társadalmi kor/kórképe – Spiró György: Prah |
106 |
| A regényírás hagyományainak tisztelete és a tartalmi-formai újítás együttes jelenléte Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művében |
108 |
| 6. témakör • Művek a világirodalomból |
110 |
| A Biblia kultúrtörténeti jelentősége |
110 |
| A homéroszi eposzok világa |
112 |
| A 19. századi orosz irodalom jellegzetes típusa: Anyegin, a „felesleges ember” |
114 |
| A francia realista regény – Stendhal: Vörös és fekete |
116 |
| Sajátos jellemábrázolás az orosz realizmus irodalmában |
118 |
| A 19. század második felének francia lírája – Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészete |
120 |
| Thomas Mann Mario és a varázsló című elbeszélése mint erkölcsi példázat |
122 |
| A bizonyosságtudat elvesztése, az elidegenedés megjelenése Franz Kafka |
124 |
| Az átváltozás című elbeszélésében |
124 |
| 7. témakör • Színház és dráma |
126 |
| A színjátszás kezdetei – Szophoklész: Antigoné |
126 |
| Az angol reneszánsz dráma és színház – William Shakespeare: Romeo és Júlia |
128 |
| A francia klasszicista dráma – Molière: Tartuffe |
130 |
| A magyar színjátszás kialakulása – Katona József: Bánk bán |
132 |
| Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája I. |
134 |
| Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája II. |
136 |
| Idealizmus és élethazugság kettőssége Henrik Ibsen A vadkacsa című drámájában |
140 |
| Csehov és a drámaiatlan dráma |
142 |
| Az erkölcsösség megjelenési formái Bródy Sándor A tanítónő című színművében |
144 |
| 8. témakör • Az irodalom határterületei vagy Regionális irodalom |
146 |
| A fantasy zsánerirodalom jellemzői Norbert Winney műveiben |
146 |
| A megfilmesített irodalom – Örkény István: Tóték |
148 |
| A Morgue utcai kettős gyilkosság – a krimi műfaji jellemzői |
150 |
| A sci-fi műfaji jellemzői |
152 |
| Egy formabontó, modern költészeti stílus – a slam poetry |
154 |
| Szeged szülötte: Juhász Gyula |
156 |
| Baka István korai költészetének szerepversei |
158 |
| Értelmezési szintek, megközelítések |
160 |
| Az évszaktoposz a magyar irodalomban |
160 |
| A kerttoposz a magyar irodalomban |
162 |
| Az óda műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változásai |
164 |
| A hagyományos művészeti formák felbontása – az avantgárd |
166 |
| A szonett műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változatai |
168 |
| II. TÉTELEK MAGYAR NYELVBŐL |
|
| 1. témakör • Kommunikáció |
172 |
| A kommunikációs folyamat tényezői, célja, funkciói és összefüggésük |
172 |
| A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció |
174 |
| Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei |
176 |
| Sikeres nyelvhasználat: a beszédaktusok és az együttműködés elve |
178 |
| Tömegkommunikációs műfajok |
180 |
| 2. témakör • Nyelvtörténet |
182 |
| Változás és állandóság a nyelvben |
182 |
| A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása |
184 |
| A magyar nyelvtörténet korszakai |
186 |
| A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek |
188 |
| A nyelvújítás lényege és jelentősége |
190 |
| 3. témakör • Ember és nyelvhasználat |
192 |
| A nyelv mint jelrendszer |
192 |
| A nyelvváltozatok rendszere, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása |
194 |
| Az egynyelvű szótárak |
196 |
| Nyelvünk helyzete a határon túl |
198 |
| Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre |
200 |
| 4. témakör • Nyelvi szintek |
202 |
| A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggései |
202 |
| A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában |
204 |
| A tulajdonképpeni alapszófajok |
206 |
| Az igenevek és a névmások |
208 |
| A viszonyszók és a mondatszók |
210 |
| A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik |
212 |
| A magyar helyesírás rendszerszerűsége |
215 |
| A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai |
216 |
| 5. témakör • A szöveg |
218 |
| A különféle szövegek felépítése, egységei |
218 |
| A szövegkohézió, a témaháló és a cím |
220 |
| Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok |
222 |
| A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra |
224 |
| Szövegek jellemzőinek megfigyelése |
226 |
| A szövegértés technikája. Olvasási típusok és stratégiák |
228 |
| 6. témakör • A retorika alapjai |
230 |
| A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben |
230 |
| A klasszikus szónoki beszéd szerkezete. A beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig |
232 |
| Az érv felépítése és az érvtípusok |
234 |
| A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata |
236 |
| A kiselőadás és a vizsgafelelet elkészítésének menete és felépítése |
238 |
| 7. témakör • Stílus és jelentés |
240 |
| Jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése |
240 |
| Stílusérték (alkalmi és állandó), stílushatás |
242 |
| A szavak csoportosítása hangalak és jelentés alapján (egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés) |
244 |
| Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, metonímia |
246 |
| Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus |
248 |
| A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei |
250 |
