Kezdőlap » Szépirodalom, irodalom » Koba - Sztálin apokalipszise II. 1938-1953
Koba - Sztálin apokalipszise II. 1938-1953
Edvard Radzinszkij
Nincs készleten
Részletes leírás
Radzinszkij monumentális történelmi regényének második részében Fudzsi, Sztálin barátja és harcostársa tovább meséli (1937-től) az életét a Nagy Vezér árnyékában mindegyre küszködve a gondolattal: miért teljesíti szolgaian Sztálin utasításait, annak ellenére, hogy immár tisztában van gazdájának mérhetetlen kegyetlenségével?
A Nagy Terror után Sztálin a háborúra készül, és az a terve, hogy Hitlerrel felosztják egymás közt Európát. Radzinszkij, Fudzsi szavain keresztül, minden eddigi szerzőnél alaposabban bogozza ki a nagy rejtélyt: hogy lehetséges, hogy Hitler túl tudott járni Sztálin eszén, aki soha senkiben sem bízott meg? Hogyan hihette Sztálin az utolsó pillanatig, hogy Hitler betartja az ígéreteit, és nem fogja megtámadni?
Fudzsi a háborút a Gulagban tölti: hiába Sztálin barátja, ő sem kerülheti el a bolsevik forradalmárok, a lenini nemzedék sorsát: letartóztatják mint fasiszta kémet Mindennap a halálra készül, de Sztálin, ki tudja, miért, őt végül megkíméli. Talán csak azért, hogy valaki elmesélje majd a történetét. Aki megérti, hogy az orosz népnek olyan vezérre volt szüksége, amilyen ő, mert nem tud szabadságban élni.
A háború tragédiája után, az ötvenes években Sztálin már igazi apokalipszist készít elő: egy új holokausztot és háborút.
Nos, Sztálin haláláról Fudzsi olyan verziót mesél el, amely egyszerre döbbenetesen szövevényes és minden részletében hihető.
EDVARD RADZINSZKIJ orosz történész, történelmi regények szerzője, drámaíró és televíziós személyiség. A hetvenes-nyolcvanas években világszerte játszották a darabjait (Beszélgetések Szókratésszal, Száznégy oldal a szerelemről), majd a kilencvenes években világsikert aratott az utolsó orosz cárról és Sztálinról írt történelmi munkáival, amelyekben elsőként dolgozta fel az akkor megnyílt levéltárak anyagait. A történelem rejtélyei című tévéműsora valóságos nemzeti intézmény lett Oroszországban.
Radzinszkijt azok érdeklik, akik nélkül Sztálin nem létezhetett volna.
Dmitrij Bikov