Liszt: 3 koncertetűd (3 Études de concert)

A 3 koncertetűd ezen új kiadása az első és egyetlen olyan közreadás, amely a szerzői kézirat felhasználásával készült, s így a jelenleg elérhető leghitelesebb alakban közli Liszt népszerű zongoraciklusát. Az 1849-ben megjelent etűdök keletkezési körülményeiről ez idáig nem kerültek elő közelebbi adatok. A kézirat - amely mindhárom etűdöt teljes egészében, kidolgozott, előadási utasításokkal ellátott lejegyzésben tartalmazza - az 1930-as évek közepén feltűnt ugyan egy aukciós katalógusban, de miután François Lang (1908-1944) francia zongoraművész megvásárolta, az autográf hollétére évtizedeken át homály borult. Így az Editio Musica Budapest Új Liszt-Összkiadásának I/2 kötetében 1971-ben megjelent műalak is csak az első kiadások kottaszövegére támaszkodhatott.

A Kaczmarczyk Adrienne közreadásában most napvilágot látó új kiadás gondosan elszámol a mű azon pontjaival, amelyek a kézirat ismeretében módosításra vagy kiegészítésre szorulnak. A metszőpéldányul is szolgáló autográf megerősíti azt a korábbi sejtést is, hogy a mára széles körben elterjedt, ám Liszt szellemétől idegen alcímek - 1. Il lamento, 2. La leggerezza, 3. Un sospiro - nem a zeneszerzőtől származnak: feltehetőleg egy párizsi kiadó leleménye valamennyi.

Mikusi Eszter